Olybá tűnik, hogy szerdán írtam utoljára blogot, mosmeg már hétfő fan. Faja. Eleinte azért hanyagoltam, mert nem történt semmi, aztán meg tólsok minden történt, vag ycsak nem volt időm, vagy csak kedvenc unokahugicámmal msn-eztem fél ötig. :D Amiről le kell, hogy szokjunk. :D Mindenesetre az van, hogy csütörtökön fingom nincs mi történt... Biztos semmi, mer se fényképem, se emlékem, se sztori nem jut eszembe, de ha menetközben beugrik, majd odaírom. Az rémlik, hogy megláttam a vezetékgyár igazgatóját az irodában, és összeszorult a seggem, hogy most fognak deportálni. veh
Na ami fixen megvan, hogy valami nagyobb fajta "itt a ramadan, de mi nem élünk vele, szal iszunk" fantázianevű mulatságot terveztünk. Vagyis Alicija találta ki, és meghívott mindenkit, csak a mi lakásunkba. Szal gyanús volt, hogy résztveszek a rendezvényen. veh Még akkor is, ha tudtam, hogy szombaton is 10 óra meló vár rám...
Bizony itt a "holy month", és 40 napig marad is. Ez bizonyos észrevehető változásokat hozott a város életében. Az egyik például, hogy a digitális müezzin, azaz a legtöbbet jáccot arab sláger még sokkal gyakrabban szól a mecsetekből, meg mostmár látni nagyvenfős csoportokat térdenállva imádkozni. Nálunk a cégnél nem túl jó muszlimok vannak, mert esznek, isznak egész nap. C-c-c. De legalább nekünk se kell sunyiban tömni a búránkat. :D Viszont céges ramadam naptárt szereztem, rajta van percre pontosan az összes ima ideje, nagyon menős. Meg hogy mikor lehet enni. Jah, vicces kis közjáték még, hogy olyan 3-4 óra magasságában, hajnalban dobosok járják körbe a város utcáit, de jó nagy dög dobokkal, és ébresztik az embereket, hogy enni kell, aztán meg imádkozni. Hát egészségükre. :D Nekem persze esélyem nem lenne felébredni rá, de jópárszor már hallottam, merthogy például fentemlített okból még nem aludtam. :)
A legkellemetlenebb velejárója az, hogy a szórakozóhelyek zárva vannak... Mind a 2, vagy 3 diszkó. :P Majd októberben kinyitnak, hehh. Fasza. A pubok nyitva vannak, de azok sem nyújtanak túl sok felüdülést, mert üresek, drágák, és utána úgysem tudsz mit csinálni. Szal marad a házibuli. Pedig szerintem igény lenne rá, mert nagyon sokakat, főleg fiatalokat látni, hogy esznek napközben, meg cigiznek, mondhatni szarnak Allahra...
Na jut is eszembe! Csütörtök, nagyon fontos esemény, ami mellett bizony kár volna csak úgy elmeni. Ettem a McDonald's-ban. veh Ez sokak szerint kötelező program, ha idegen országba látogatsz, főleg aminek híres saját konyhája van, hogy speckó mekis kaják után nézzen az ember. Szerintem is! :D Előtte jó alaposan rákészültem, megnéztem a honlapot, jócskán nagyon éhes is lettem, Joe-val egyetemben. Ezt ajánlom minden kedves érdeklődő számára amúgy: Török McDonald's honlap. Katt a flash verzióra, aztán a Big Mac-re, aztán jobb oldalt az Ürünler & Menüler. Ott már egyértelmű. :D Ha Gele olvassa ezt, akkor remélem, legalább ő megnézi. :D Kiemelek egy két érdekességet: Bárányhúsos pitaszerűség, double KöfteBurger (én ezt ettem, faja volt), double McChicken, MegaMac (BigMac 4 hússal). Meg van Royal is, meg sajtos negyedfontos, ami a Ponyvaregény szerint ugyan az, szerintük nem. :D Ja, a Burger Kingben is vannak finomságok, pölö triple Whopper. ehhe Ezek nem szarakodnak, tolják a húst talicskával a szádba. Amúgy drágább, mint otthon, egy menü olyan 1300 körül van, de a brutálabbak 1600 magasságában mennek. Csak vannak ilyen álandó akciók, mint pl két duplaköfte menü, vagy két csikken 12 líráért. Az még viselhető, de nyilván nem fogok minden nap ott enni....
Jóvan, vissza péntekhez. Melóban nem volt semmi érdemleges szerintem. Siettem haza, mert 9-kor indult a mandula, és előtte még tus, meg hajnyírás, meg egy kis styleshift az arcomon, mer aszonta Kazim (aki már nincs itt), hogy török szemmel a nagy szakállam miatt vagy muzulmánnak néznek a nők, vagy európai, mondjuk német töröknek, és egyikkel sem leszek igazán népszerű. veh Szal kicsit finomítottam a stíluson. veh
Miközben készülődtem, befutott Gokhan, és mit hallok? Még péntek este lép újdonsült párjával, Alicijával Isztambulba az apjákoz, aki át akarja rakni egy ottani egyetemre, szal lehet, hogy ott is ragad... De kár vóna. veh De amúgy nem akar, meg mittudomén, az AIESEC elnökség is kötelezi nyilván. Minden esetre azóta nem láttam, és ezt annyira nem is bánom.
Érkezett egy új gyakornok, egy ukrán csaj, aki kollegina lesz. Well, már első pillantásra is jócskán unszimpatikus volt a lángosképe. De ami sokkal rosszabb, hogy folyamatosan jár a pofája, és hangos, és baromságokat beszél, valami olyan mocskos idegesítő akcentussal, hogy kitépném a hajam, ha lenne. Így lehet az övét fogom. :D A th-hat mocskos erős dz-nek ejti. Dzéjj, meg dzett... Fúú, de idegesítő. Ha meg kérdezel valamit, akkor egy öblös dáá, vagy nyeet a válasz. De az attitűddel is vannak problémák, mert egyből rinyálni kezdett, hogy ő nem barátja az internetnek, és hogy fűtőrendszerekről volt szó, nem csövekről, meg csak 3 hónapra van vízuma, mert majd meglátja, hogy akar-e tovább maradni. Há csókolom, erre mondják, hogy feltett kézzel indul harcba, csak ő még rikácsol is hozzá. Egyetlen pozitívum, amit meg tudok említeni, hogy három üveg vodkát hozott... Ehhe...
(Csipet csapat. Mellettem jobbra brazil lány, Mayara, ő fej, szeressük.)
Elkezdtünk tankolni, egy kis from Gerappa with love szólt aláfestésnek. Ja, itt a lakásban van egy 4.1-es hangcucc, szal lehet már mókuskodni. A többiek is elkezdtek szállingózni, természetesen a "vérszagra" 1-2 sosemlátott török janicsár is megjelent kivont karddal, de sok vizet nem zavartak... A hangulat jó volt, egyre jobb, így elkérkezettnek láttam az időt egy jó kis sessionre, szal LP Cox beizzította a Virtual DJ-t. :D Nem éppen török pop-ot kezdtem el pörgetni, de kajálták, főleg azok, akiknek a véleménye még érdekelhetett is volna... Kaptam is megint egy rakás pendrive-ot, hogy másoljak zenéket rá, eddig asszem már hétszer tettem ezt meg, juhéjj. Tientien még arra is megkért, hogy a mixet, amit épp hall, másoljam neki fel. Mondtam, hogy nem biztos, hogy felveszem... veh
(Faggatják a DJ-t)
Összességében ez már említésreméltó buli volt, bekarmoltunk kicsit, én szabadlelkűen szerelmet is vallottam mind Kazahsztán, mind Kína irányába... veh Tientien az arcát takargatva kuncogott, amolyan tipikus kínaiasan, Nadya az karakánabb csaj, ő ájlávjútúzott rendesen. :D De annak is van török kanja, vagy szivecsücske. Ezek a törökök lecsapnak mindenkire, aki idejön. Már az ukrán csajnak is van udvarlója, pedig tényleg elég baltávalfaragott karaktere van... veh Na mindegy, jó móka volt, vége lett, aludtunk. Vagyis előtte még dumáltam Annámmal egy sort. Ezt ideírom emléknek. :P
(A naggyát már jól ismerem veh)
Amúgy ezt az akciót, mm a külföldi lányokkal fészbúkra is felírtam, és mivel Nadya felismerte az országa nevét, ráeresztette a Google translatort... Csöppet félrefordított, de az ötlet már így is ilyesztő. veh Valamelyik nap belegondoltam, hogy mi lenne, ha megértenék a blogomat, és beleizzattam a gondolatba. :D Ráküldtem a fent említett fordító alkalmatosságot az egész blogra. Hát... Dzsószer komámmal vagy fél órát sírtunk a röhögéstől, aki unatkozik, próbálja ki. :D
- intermezzo: Most jut eszembe, hogy csütörtök a mi csodás nemzeti ünnepünk volt, csak nem maradt meg nekem ugye, mert dolgoztam, juhajja. Otthon mindenki bulizott, hát, én is szívesen ott lettem volna, ezt elhihetitek. Az én drága szépséges kollegináim, akik szintén a szotéban ropták, ígértek nekem egy cuppanós nagy puszit, amit meg is találtam, és alant látható. :D -
(Kicsit olyan, mintha kérnétek tőlem valamit. :P Puszi nektek! )
Másnap meg ugye meló. Az ébresztést azt elfelejtettem izzítani, de nem is stresszeltem túl a dolgot, mert mint tudjátok, az nem divat errefelé. Fél dél körül beszédültem, de az ebédig nem annyira éreztem a ritmust, diósgyőri volt kissé a hangulatom. veh A feladat az volt, hogy szöveget kerestünk, amit a honlapra rakhat a főnök. Kerestünk, találtunk, jipijájjéé.
Szombat estére is volt terv a többiekkel, két csaj lelépett vasárnap, őket búcsúzattuk egy pubban. A nyári fecskék lassan hazaröppennek. 10-kor jöttek értünk kocsival, szal buszozni nem kellett legalább. Nem mondom, hogy olyan kényelmes volt egy Smart-ban ülni hat embernek, de ha megtehetjük, menjünk kocsival. :D (Na jó, ForFour volt :D) Bent észleltük, hogy jócskán kihalt a város, ezért a hangulat nem volt tetőfokán. Egy sör ütán a csapat nagyobb fele úgy döntött, hogy elmegy fagyizni, kedvem volt nekem is, szal nekivágtunk a városnak. Szerencsére ez a non-stop hely hozzánk elég közel van. Ha valaki meglátogat majd itt, elviszem majd oda, mert kurva jó a fagyijuk. :D
Utána haza, nem volt túl nagy a pöri... Ramadan van...
(Csipet csapat 2. Itt se sorolnám a neveket. :) Van két török lány is a képen, karikázzátok be őket :D)
Vasárnap dél körül végre összeszedtem a szennyesemet, és áthúztam a Kazim-lakba, ahol Joe is kempel, mer nekik van mosógépük. Hát ez a nap erről szólt. Kimostam, kiteregettem, megnéztem az F1-et, ettünk 6 lírás nagyon finom egybegrillcsirkét, éjfélkor meg irány haza, pedig a ruhák nem is száradtak meg teljesen... De végre vannak tiszta cuccaim, ami már nem ártott Petinek...
Itthon lazultam kicsit, nem volt semmi, megesett ama bizonyos fél5-ig msn, szal 3 óra alvás után jöhetett a munka megint.
Rövid ez az egynapos hétvége basszus... Bementem, az új ukrán förtelem már bent kempelt. Talán kicsit gonosz vagyok vele szemben, de amit ma művelt, az nagyszerű volt.
Van már a cégnél is egy Gokhanunk, ma volt az első napja, 35 körüli faszi, ő az új export menedzser, jól keni az angolt, értelmes, jó lesz vele melózni. Bájdövéj sztem a mai volt a legértelmesebb nap eddig munkában. "Kész" a honlapunk. Hát hülye ez a főnök. Az általunk adott szöveget egy az egyben feltolta az oldalra, még azt is, amit neki írtam kommentbe, hogy "ide valami ilyesmit kéne írnunk, meg ezt, ha igaz, ha meg nem, akkor valami mást". veh Szal gyanús, hogy átolvasta. :D Na 4-en összeültünk, és szétfikáztuk konstruktíve, azaz összeírtuk, hogy mi mindenen kéne változtatni. Meg elkezdtünk ötletelni szlogenen, söttörösöttörö. Szal végre egy kis marketing. Árak is szállingóznak, van már magyar is. Csak az ukrán csaj ne vertyogna.
Nah, ma a nap közepén beállított a török kanja, akit amúgy ismerek én is, hogy elvigy sim-kártyát venni. A csaj felkapta a napszemcsit, meg a ritikült, és odaböfögte a titkárnőnek, hogy lépőke van, fél négykor... Aki persze nem tud angolul, és rákérdezett, hogy mégis mi ez a hacacáré, mer ő amúgy a főnök jobbkeze, ha ő nincs bent, márpedig ma nem volt. Erre drága Irina elkezdett hangoskodni, hogy nyepanyemáju, meg faszom, és hogy akkor vegyék úgy, hogy ez nem volt az ő munkanapja, majd ne fizessék ki, és szevasz, elviharzott. Hát ledöbbent mindenki, de nem baj, így kell bemutatkozni az első napján az embernek, gratula.
Na köbö ennyi, most itthon kempelek, ez az ukrán is ideszokott, fájdítja a fejemet a folyamatos dumálással... De csak elhúz már lassan...
Az időről még annyit, hogy megint beütött a tutti, a laptopom az utóbbi két napban négyszer szállt el, mert túlmelegedett... Cegény.
Csók mindenkinek.
